Brit külügyminiszter: Moldovát fel kell fegyvereznünk
Liz Truss szerint Moldovát “a NATO szabványai szerint” kell felszerelni és segíteni kell neki védekezni az orosz invázió veszélye ellen, közölte a BBC.
Truss a Telegraphnak elmondta, hogy tárgyalások folynak a szövetségen belül arról, hogyan segíthetnének a kisebb nemzeteknek megvédeni magukat.
Kijelentette, egyértelmű, hogy a korlátozott ukrajnai sikerek ellenére Vlagyimir Putyin orosz elnöknek továbbra is “ambíciói vannak egy nagyobb Oroszország megteremtésére”.
Moldova, az egykori szovjet köztársaság Ukrajna délnyugati határán fekszik.
Nincs közös határa Oroszországgal, de közel van néhány olyan régióhoz, amelyet jelenleg az orosz erők megszálltak Ukrajna déli részén.
Moldova nem tagja a NATO-nak, bár nem egészen két héttel Ukrajna inváziója után kérte csatlakozását az Európai Unióhoz.
Truss azt mondta, hogy az ukrán védelem fejlesztéséről szóló megbeszélések a jövőbeli agresszió elrettentése érdekében “más sebezhető államokra, például Moldovára is kiterjednek”.
“Szeretném látni Moldovát a NATO szabványai szerint felszerelve” – mondta.
“Ezt meg kell beszélnünk a szövetségeseinkkel.”
Arra a kérdésre, hogy ennek az az oka, hogy Oroszország biztonsági fenyegetést jelent Moldovára nézve, így válaszolt:
“Abszolút. Úgy értem, Putyin világosan megfogalmazta ambícióit egy nagyobb Oroszország létrehozásáról.”
“És csak azért, mert Kijev elfoglalására tett kísérletei nem jártak sikerrel, még nem jelenti azt, hogy felhagyott ezzel az ambícióval.”
Dr. Jack Watling, a Royal United Services Institute védelmi és biztonsági agytrösztjének tudományos főmunkatársa a BBC Radio 4 Today című műsorában azt mondta:
„Az orosz hadsereg nem fenyegeti Moldovát közvetlenül, de az orosz felforgató tevékenység és a destabilizációt célzó akciók határozottan jelentős fenyegetést jelentenek..”
Szerinte „ésszerű megfelelő képességek kiépítése, hogy Moldova meg tudjon állni a lábán”, mivel Oroszország nyilvánosan jelezte, hogy tervei vannak az országgal kapcsolatban.
“Megéri ezt addig tenni, amíg idő van rá, nem pedig a már akut fenyegetettséggel foglalkozni” – tette hozzá.
Truss néhány héttel azután nyilatkozott, hogy kijelentette, hogy a Nyugatnak “hosszú távon kell gondolkodnia és meg kell dupláznia a támogatásunkat” Ukrajnának.
Egy londoni beszédében azt mondta: “Ha Putyin sikerrel jár, elmondhatatlan nyomorúság lesz Európa-szerte és szörnyű következményei lesznek az egész világon. Soha többé nem éreznénk magunkat biztonságban.”
Ezeken túl az Egyesült Királyság védelmi kiadásainak növelését is szorgalmazta, és azt mondta, hogy a NATO GDP-arányos 2 százalékos célkitűzésének „padlónak, nem pedig plafonnak kell lennie”.
Boris Johnson miniszterelnök pénteken megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, ahol megvitatták Svédország és Finnország NATO-tagsági kérelmét.
Törökország jelezte, hogy megvétózza a kérelmeket, azzal vádolva az országokat, hogy nem foglalnak el “egyértelmű álláspontot” az általa terroristának tartott kurd csoportokkal szemben.
A Downing Street szóvivője elmondta, hogy Johnson azt mondta Erdoğannak, hogy Finnország és Svédország értékes kiegészítői lennének a NATO-szövetségnek és arra ösztönözte őt, hogy mindkét országra nézve működjön együtt az aggodalmak megoldásában a NATO júniusi madridi csúcstalálkozója előtt.
Érdemes elolvasniMi is az a Transznisztria, és miért kell ennyire Putyinnak?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A MÁV vezérigazgatója cáfolja a Déli pályaudvarról szóló feltevéseket
„Felkészületlenek, mint ’41-ben” – kiszivárgott hangfelvétel Lukasenko és Prigozsin állítólagos telefonbeszélgetéséről
A Szex és New York titkai első kézből: Candace Bushnell Budapestre látogat
Egyedi módszerrel alkotják újra a dinoszaurusz hangját – így szól
Magyar fejlesztésű elektromos midibusz kerül ki az utakra
Az 1925-ös petricsi incidens: amikor egy kóbor kutya miatt tört ki a háború